Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/9506/DELPHI.CD

Text File | 1996-03-08 | 21KB | 332 lines

          @VDelphi 1.0@N

          @VJósda a Borlandtól@N

              A   Borland   elég  alapos   profilszûkítésen   ment  át
          mostanában  -- leginkább  a programfejlesztéshez  kapcsolódó
          termékvonalat igyekeztek megtartani.  A Delphi ezek  közül a
          legfontosabb. A Borland  nyíltan a Visual  Basic és a  hozzá
          hasonló programok versenytársának szánja.
              A termék két változatban  kapható. A Delphi for  Windows
          az egyszerûbb: ez viszonylag  olcsó, ára pár tízezer  forint
          körül  van.  A  másik  a  Delphi  Client/Server  Edition, ez
          körülbelül 2000  dollárba kerül.  A két  verzió között  az a
          legfontosabb  különbség,  hogy  a  Client/Server  Editionnel
          képesek  vagyunk  SQL-en  keresztül  komoly   kliens-szerver
          szervezésû adatbázisokhoz  csatlakozni. Mindkét  változatban
          benne  van  sok programozási  segédeszköz  (Turbo Assembler,
          Turbo  Debugger,  stb.)  és  a  ReportSmith jelentésgeneráló
          program 2.5-ös verziója.
              Ami a legfontosabb: a Delphi kitûnô vizuális programozói
          lehetôségeket  nyújt.  E  lehetôségek  persze  kimerülnek  a
          kezelôfelület létrehozásánál. Az ezen túlmutató  feladatokat
          a Delphi alapnyelvében,  az eredetihez képest  néhány nagyon
          fontos   bôvítéssel  kiegészített   Object  Pascalban   kell
          megoldani.  E  bôvítések  között  olyanok  vannak,  mint   a
          kivételkezelés, futásidejû típusmegállapítás és az összetett
          típusú  visszatérési  értékek.  A  Delphi  nem  interpretált
          p-kódra alapuló, futtató DLL-hez kötött kódot generál, hanem
          Pascal  forrást,  majd  abból  az  egyik  leggyorsabb létezô
          fordítóval  valódi,  önmagában végrehajtható  EXE  file-t. A
          keletkezô program így akár tízszer -- vagy talán hússzor  is
          -- gyorsabb lehet a megfelelô Visual Basic programnál.


          @VAz Object Pascal@N

              A  rendszer  mûködésének  megértéséhez  szükség  van  az
          Object Pascal  nyelvnek és  delphis bôvítéseinek  alapszintû
          ismeretére.  Fontos tudni,  hogy a  Delphi teljes  egészében
          objektumorientált  fejlesztôi környezetet  az Object  Pascal
          nyelvvel  nagyon  szorosan integrálták,  a  nyelv különleges
          bôvítései pedig  sokszor kifejezetten  szükségesek a  Delphi
          megfelelô   mûködéséhez.   A   következô   néhány   bekezdés
          összefoglalja a nyelv néhány fontosabb lehetôségét.
              A  Delphi   szerint  a   kezelôfelületünk  objektumokból
          (komponensekbôl)  áll, ezeknek  vannak olyan  tulajdonságai,
          amelyeket      az      Object      Inspectoron     keresztül
          megváltoztathatunk.   Amikor   elkezdünk   létrehozni  saját
          komponenseket,  láthatjuk,  hogy  --  a  C++-hoz  hasonlóan,
          ugyanakkor   a  fejlesztôi   környezet  sajátos   igényeihez
          igazítva -- az  objektummezôknek négy elérési  osztálya van:
          private,  protected,  public  és  published.  Az  elsô három
          jelentése  teljesen  C++-szerû  (private:  csak  az objektum
          saját   mezôin  belül   elérhetô;  protected:   leszármazott
          osztályú   objektumokon   belülrôl   is   elérhetô;  public:
          akárhonnan elérhetô). A published direktíva teszi  láthatóvá
          az  adott  mezôt  az  Object  Inspector  számára,   valamint
          futásidejû típusellenôrzést kapcsol hozzá.
              Az  objektummodell  a  Turbo  Pascal  régebbi verzióihoz
          képest sokat  változott: mivel  minden új  típusú objektum a
          heapen  képzôdik,   nincs  szükség   rájuk  mutató   pointer
          deklarálására,  így   alapértelmezéssé  vált   a  referencia
          szemantika.  Az  új  típusú  osztályoknak  mindig  van   egy
          alapértelmezett ôse (TObject). ùjdonságnak számítanak még  a
          már  említett  protected és  published  elérési szintek,  az
          osztályhoz  tartozó  tagfüggvények (hasonlóak  a  C++ static
          tagfüggvényeihez),   virtuális    konstruktorok(!)   és    a
          tulajdonságok (properties).
              A  nyelv lehetôvé  teszi a  C++-hoz hasonló  strukturált
          kivételkezelést  is.  Ez  azt  jelenti,  hogy  egy kivételes
          állapot bekövetkeztekor  egy kivétel  lép fel,  a kivétel  a
          program struktúrájában blokkonként halad kifelé és megkeresi
          a legbelsô olyan  kivételkezelôt, amely képes  ôt lekezelni.
          Lassúsága  miatt  leginkább hibakezelésre  használható  ez a
          mechanizmus,  semmiképpen  nem  ajánlható  mondjuk  ciklusok
          megszakítására.  A  kivételkezelés  itt  is  try-blokkokból,
          kivételkezelô  listából  és  egy  végsô  megoldás  esetleges
          megadásából áll.
              Kihasználhatjuk    az    Object    Pascal     futásidejû
          típusmegállapítási lehetôségeit is. Ez két esetben is nagyon
          hasznos    lehet:    perzisztens    objektum     mechanizmus
          létrehozásakor és  olyankor, amikor  alkalmazkodni kell  egy
          nem túl jól megtervezett osztálystruktúrához.
              Az  Object  Pascal  ezenkívül  rendelkezésünkre   bocsát
          referenciákat és nyitott tömböket, annak a lehetôségét, hogy
          egy   tömböt   egyszerûen   (C-szerûen)  inicializálhassunk,
          valamint  a  C++  tiszta  virtuális  függvényeihez   hasonló
          teljesen   absztrakt   tagfüggvényeket   (olyan    virtuális
          tagfüggvények, melyeket  az ôket  definiáló osztályon  belül
          nem implementálunk). Ezeket használva eljutunk az  absztrakt
          osztályokig -- ezek olyan osztályok, amelyeknek nem léteznek
          példányai. Persze a többszörös öröklôdés nélkül az absztrakt
          osztályok jelentôsége  nagymértékben lecsökken,  hiszen ezek
          pont  egy  absztrakt  protokollrendszert  vannak  hivatva --
          általában  --  definiálni,  protokollrendszereknek megfelelô
          dolgok  pedig nem  léteznek Object  Pascalban, csak  némileg
          pótolhatók futásidejû típusinformáció használatával.
              Láthatjuk, hogy  a Delphi  által használt  Object Pascal
          sokban  hasonlít a  C++-ra, valószínûleg  éppen azért,  mert
          szeretnék  részben  ezt  a  piacot  is  megcélozni  vele.  A
          legfontosabb  --  sokszor  nagyon  zavaró  --  hiányosság  a
          többszörös öröklôdés (vagy protokollrendszerek) hiánya, amit
          némileg  ellensúlyozhat a  futásidejû típusmegállapítás,  de
          nagyon  sok  elegáns  megoldástól fosztja  meg  ez  a komoly
          hiányosság a programozót. Persze tekintetbe kell vennünk azt
          is,   hogy   a  program   nem   bonyolult  objektumorientált
          rendszerek    létrehozására    szolgál,    hanem   windowsos
          alkalmazások   gyors   fejlesztésére,   amihez   a  vizuális
          programozási eszközök hatékony támogatást nyújtanak.


          @VVizuális programozás@N

              A  Delphi  vizuális  programozási  lehetôségei kitûnôek,
          egyértelmûen meghaladják az  összes ilyen jellegû  termékét.
          Ez persze nem  jelenti azt, hogy  nem fogják túlhaladni,  de
          jelenleg  egymagában képviseli  a vizuális  eszközök egy  új
          generációját.
              A program elsô elindítása után -- ha még nem alakítottuk
          át teljesen szájízünk  szerint -- négy  ablak jelenik meg  a
          képernyôn.  A  képernyô  tetején  látható  központi  ablakon
          keresztül érhetjük el a Delphi összes lehetôségét. A második
          az  úgynevezett   Object  Inspector   (objektumvizsgáló).  A
          maradék kettô takarja egymást: az egyikben a kezelôfelületet
          szerkeszthetjük, a másikban programunk egy egységének Object
          Pascal forrása látható.
              A kezelôfelület egységeit úgynevezett formokra tagoljuk.
          Egy ilyen egységhez tartozik általában egy  programfordítási
          egység  (Delphi  unit  --  nagyon  hasonlít  a  Turbo Pascal
          unitokhoz). A Delphi  kétirányú eszközeinek (two-way  tools)
          segítségével  a  kód és  az  objektum általában  szinkronban
          marad,  ezt  egy  nagyon  gyors  és  nagymértékben hibatûrô,
          háttérben  futó  fordítóprogrammal  érték  el.  Jellemzô   a
          Delphire, hogy bármit, amit vizuális eszközökkel meg  tudunk
          csinálni, meg tudunk  csinálni Pascal programmal  is, szinte
          ugyanolyan    egyszerûen.    Ezt    az    egyszerûséget   az
          objektumorientált  struktúrának  köszönhetjük.  Jellemzô rá,
          hogy egy MDI alkalmazás, amely Borland C++ 4.5  AppExperttel
          generálva  40 Kbyte  C++ forrás  lesz (ezenkívül  110  Kbyte
          ""egyéb" dolog), Delphi alatt körülbelül 250 sor.
              A   Delphi   központi   ablakában   egy   menüsort,  egy
          vezérlôpanel-részt  és  az  úgynevezett  komponens  palettát
          láthatjuk. Az elsô kettônek teljesen szokásos a  használata,
          míg a komponens paletta a használható objektumokat jelképezô
          ikonsorokból áll, errôl húzogathatjuk a formokra a használni
          kívánt   dolgokat.   Minden   objektumhoz   tartozik  néhány
          tulajdonság  (property),  ezeket  módosíthatjuk  az   Object
          Inspectorral.   A   komponensek   méretét,   elhelyezkedését
          egymáshoz  és a  form aktuális  méretéhez viszonyítva,  vagy
          abszolút méretekkel  is megadhatjuk  -- e  jellemzôket is  a
          tulajdonságokon keresztül határozzuk meg.
              A komponensek közül  nem mindegyik látható  vagy jelenik
          meg a form ablakában teljes méretében (nem látható komponens
          például egy adatforrás, nem jelenik meg egy  beállítóablak).
          Ezeknek persze ugyanúgy vannak változtatható tulajdonságaik,
          mint látható rokonaiknak.
              Amikor  végrehajtunk  valamilyen  mûveletet  egy   éppen
          látható komponensen  (megnyomjuk rajta  az egér  bal gombját
          stb.)  vagy  valamilyen  más  esemény  (idôzítôesemény stb.)
          történik,  egy úgynevezett  eseménykezelô szubrutin  hívódik
          meg.   A   komponensekhez   köthetô   eseményeket    illetve
          eseménykezelôket    szintén    az    Object     Inspectorral
          vizsgálhatjuk meg illetve hozhatjuk létre.
              Jól érzékelhetô a háttérbeli fordítóprogram mûködése  az
          Object  Inspector  használatakor:  egy  új  eseménykezelô  a
          deklarálása  után  rögtön  megjelenik  az  Object  Inspector
          menüiben.  Ez  az  egyik  hely,  ahol  a  Delphi  egy kicsit
          megkeverhetô:  ha  kitöröljük az  alapbeállítás  szerinti --
          Delphi   által    generált   --    eseménykezelô   szubrutin
          deklarációját illetve definícióját, az Object Inspector  ezt
          nem  veszi  észre. Persze  ez  az állapot  csak  a következô
          fordításig tart,  ekkor a  Delphi megkérdi,  törölje-e a  rá
          vonatkozó hivatkozásokat? Ha igennel válaszolunk, a  program
          lefordul,  ha   nemmel,  akkor   futásidejû(!)  hibaüzenetet
          kapunk: az eseménykezelô nem inicializálható.
              Egy újabb érdekes jellemzôje  a Delphinek a cut  & paste
          funkció megvalósítása. Próbáljuk ki a következôt: válasszunk
          ki  egy   kezelôfelület-elemet  (komponenst)   egy  form-on,
          másoljuk  be  a  vágólapra,  majd  onnan  másoljuk  ki   egy
          szövegszerkesztôbe.  Megjelenik   az  objektum   definíciója
          szövegesen,   valahogy   így   (vigyázzunk,   sehol    nincs
          pontosvesszô!):
              object Komponensnév: KomponensOsztály
                Tulajdonság1 = Érték1
                Tulajdonság2 = Érték2
                ...
              end

              Az  érdekes  az,  hogy  az  ilyen  szerkezetû   szöveget
          visszamásolhatjuk a form-ra,  így megjelenik ott  a kérdéses
          objektum. (Például: elindítjuk  a notepad-et, beírjuk,  hogy
          ""object Button1: TButton end", kiválasztjuk ezt a szöveget,
          bemásoljuk  a  vágólapra  majd  onnan  egy  form-ra  -- íme,
          megjelenik egy Button1 nevû gomb.)
              A   Delphinek   persze  rengeteg   érdekes   és  hasznos
          tulajdonsága   van   még,   ezek   legtöbbje   a    rendszer
          alapkoncepciójából és az Object Pascalhoz való nagyon szoros
          kötôdésébôl ered.
              Sok  más  dolog  is  segíti  a  fejlesztést:  az  Object
          Browserrel  például grafikus  formában tanulmányozhatjuk  az
          osztályhierarchiát.         Megvizsgálhatjuk,         milyen
          tulajdonságokkal,   private,   protected,   public   illetve
          published felülettel rendelkezik  az osztály, melyik  milyen
          új  tulajdonságokat  hoz  be  az  osztálystruktúrába. Nagyon
          hasznos, ha például azt a közös ôst keressük, amelyik  behoz
          egy új tulajdonságot az öröklôdési hierarchiába.
              Ehhez kapcsolódik, hogy  problémákat okozott a  Vizuális
          Komponens Könyvtár (Visual Component Library) helyenként nem
          túl  következetes  megtervezése:  sokszor  elôfordul,   hogy
          ugyanolyan nevû tulajdonságokat  nem közös ôstôl  örököl két
          rokon osztály, hanem saját maguk vezetik be,  megakadályozva
          ezzel  az  objektumorientált  tervezés  teljes kihasználását
          (ilyen például sokhelyütt a Font vagy a Color  tulajdonság).
          Ez  legtöbbször  a többszörös  öröklôdés  hiányára vezethetô
          vissza, de  az osztálykönyvtár  átgondoltabb megtervezésével
          (ami    valószínûleg    mélyebb    öröklôdési     struktúrát
          eredményezett volna)  is sokat  el lehetett  volna érni.  Ez
          persze még nem túl nagy probléma, de egy ilyen nagy,  fontos
          és valószínûleg nagyon aktívan bôvített osztálykönyvtár  nem
          írható  át  anélkül,  hogy  kisebb-nagyobb   kompatibilitási
          problémák ne jelentkeznének -- kis kompatibilitási  probléma
          pedig nem létezik egy széles körben használt dolognál.
              A többszörös öröklôdés megvalósításának az  elhalasztása
          tehát azt a veszélyt  hordozhatja magában, hogy a  VCL egyre
          bonyolultabbá  és áttekinthetetlenebbé  válik, késôbb  pedig
          azért nem  írható át,  mert már  túl sokan  használják. Ez a
          probléma a forráskód  elérhetôségével némileg lecsökken,  de
          még mindig érzékelhetô lehet.
              A  VCL  ebben  a formájában  és  ilyen  mérettel-- ,  az
          említett  probléma  ellenére  is  --  teljesen   elfogadható
          struktúrájú. Funkcionalitása iránt sem emelhetô sok  kifogás
          --   megtalálhatunk   benne   nagyon   sok   mindent:  elôre
          elkészített     dialógusokat,     hasznos     és     érdekes
          kezelôfelület-objektumot.  Nagyon   egyszerûen  és   gyorsan
          bôvíthetô, a Delphin belülrôl.
              A  komponenseken  kívül  szakértôk  (experts)  és minták
          (templates)  segítik a  munkánkat. Ha  megnézzük az  Options
          menü  Gallery  pontját,  látjuk,  hogy  szakértôket, illetve
          mintákat    csinálhatunk   formok    és   egész    projektek
          létrehozásának  meggyorsítására.  A  Delphi  tartalmazza egy
          expert  teljes forráskódját,  ebbôl könnyen  megtanulhatjuk,
          hogyan kell ilyent készíteni. Tulajdonképpen képesek vagyunk
          a rendszert  az összes  fontosabb pontján  nagyon rugalmasan
          bôvíteni. A nyelv nagyfokú általánossága miatt ez egy nagyon
          gyors, hatékony, rugalmas és elegáns programozói eszköz.


          @VA fejlesztôi környezet@N

              A fejlesztôi környezetrôl a vizuális programozás kapcsán
          -- a két  egység igen szoros  kapcsolata miatt --  már sokat
          elmondtam. Ezeken  kívül is  akad azért  még említésre méltó
          dolog: szólni kell a súgórendszerrôl, a használhatóságról és
          a programozást segítô, nem szigorúan vizuális eszközökrôl.
              A súgórendszer a  megszokott Borland színvonalú:  nagyon
          jó. Rajta keresztül a Delphi minden vonását  megtanulhatjuk,
          csakúgy,  mint az  Object Pascal  használatát. Nagyon  jó  a
          helyzetfigyelô súgó, szinte mindig arról kapok  információt,
          amirôl  szeretnék.  Néhány  Interaktív  Tanító  (Interactive
          Tutor) is segíti az ismerkedést a Delphivel.
              Használhatóság:    láthatóan    nagyon    sok   energiát
          fordítottak a  vizuális eszközök  használhatóságára. Például
          az Object Inspector  az eseménykezelôket kettôs  kattintásra
          létrehozza, vagy ugyancsak kettôs kattintásra kiválasztja  a
          következô  lehetséges  tulajdonság értéket.  A  nem vizuális
          eszközök --  leginkább a  szövegszerkesztô --  használatával
          problémáim  voltak: a  rendszer többi  részéhez képest  igen
          keveset  tud,  tulajdonképpen  semmivel  se  többet,  mint a
          Borland Pascal szövegszerkesztôje.
              Harmadszor, a programcsomag tartalmaz egy Pascal  nyelvû
          nyomkövetôt és egy  assemblert. Hozzátartozik még  persze az
          elengedhetetlen    WinSpector    és    WinSight,    ezek   a
          kezelôfelület-objektumok     fejlesztésénél     használhatók
          leginkább.
              Összességében a fejlesztôi  környezet jól illeszkedik  a
          Delphi koncepciójához, legtöbb részében jól ki van  dolgozva
          és általában nagyon jól használható.


          @VKliens-szerver rendszerek@N

              Mint már említettem, a rendszer két változatban kapható.
          A   Delphi   Client/Server  változata   révén   a  megfelelô
          kezelôfelület-objektumokon    keresztül    olyan   adatbázis
          szerverekhez  kapcsolódhatunk,  amelyeken  például   Oracle,
          Sybase, Microsoft SQL  Server, Informix vagy  InterBase fut.
          Ezenkívül   van   egy   egyfelhasználós   lokális  InterBase
          szervere,  támogatja   a  fejlesztôi   csoportokban  végzett
          munkát, és tartalmazza a  Visual Query Buildert, valamint  a
          VCL forráskódját.
              A   Client/Server   verzióban   található    ReportSmith
          természetesen az SQL verziós. Ezzel a programmal  hatékonyan
          állíthatók  össze   jelentések.  Ezek   olyan  adatbázisokra
          alkalmazhatók,    amelyeket    a    Delphivel    együtt   is
          használhatunk.
              A Client/Server változattal készített EXE file-ok minden
          további, Borland iránti kötelezettség nélkül adhatók tovább.


          @VÖsszkép@N

              A  Delphire  jellemzô,  hogy  az  embernek  elsô látásra
          tetszik,  és  ahogy  egyre  többet  tudunk  meg  róla, egyre
          szimpatikusabbá válik. Kitûnôen van megtervezve a  rendszer,
          nagyon  rugalmas,  hiszen  mi  is  megírhatunk  mindent   --
          szakértôket,        mintákat,        komponenseket        és
          tulajdonságszerkesztôket. Készíthetünk  ezen kívül  DLL-eket
          és  VBX-eket  is,  mindezeket  a  Delphin  belülrôl. Képessé
          tették arra is,  hogy sima DOS-os  alkalmazásokat csináljunk
          vele  (persze így  csak egyszerû  Object Pascal  fordítóként
          használhatjuk,   vizuális   lehetôségek   nélkül   --    bár
          készíthetünk  DOS-os  komponenskönyvtárakat  is...)  A   VCL
          támogatja a Microsoft legújabb fejlesztéseit (OLE 2.0,  DDE,
          MAPI,  ODBC),  és  több   mint  70  alap  komponenst   nyújt
          számunkra.  Hardverigénye  ennek  ellenére  sem  túl  magas:
          mindössze egy olyan PC kell neki, melyen Windows 3.1 fut, és
          van benne  legalább 6  (a Client/Server  Editionhöz 8) Mbyte
          memória.  A  merevlemezen  30  illetve  50  Mbyte-ot foglal.
          Összességében tehát megérdemli  a róla sok  helyen kialakult
          jó véleményt.

          @KÉder Géza@N


          @<9506\DEBUG.GIF>■■@N  A Delphi 3GL nyomon követesi módszerei

          @<9506\GALLERY.GIF>■■@N  Minták és szakertôk gazdag választéka

          @<9506\INDUL.GIF>■■@N  A Delphi indítas után

          @<9506\OBJBR.GIF>■■@N  Az Object Browser